Megtartotta alakuló ülését a Magyar–Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság Magyar Tagozata Budapesten 2011. január 6-án. A bizottság megvitatta a 2011. évre tervezett programot és a már korábban elfogadott Alapelveket. A munkaterv és az Alapelvek itt olvashatóak: Alapelvek, 2011. évi munkaterv

Vékás János: Magyarok a Vajdaságban. 1944–1954. Kronológia. Zenta, 2011.

 

 

 

Sajtóvisszhang

“A VMSZ nélkül nem sikerülhetett volna” (Magyar Szó online, 2014. február 18.)

Új elnökkel és tagsággal folytatja munkáját a második világháború vérengzéseit feltáró akadémiai vegyes bizottság magyar tagozata

Tegnap Szabadkán bemutatkozott dr. Kocsis Károly akadémikus, a földrajztudományok doktora, a Magyar–Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság Magyar Tagozatának új elnöke. A bizottság magyar tagozata nemcsak új elnököt kapott a közelmúltban, hanem tagsága is megújult. Mint azt Kocsis elmondta, az előzőekhez képest most több néprajzos és szociológus vesz részt a munkában. Az újjáalakult bizottság már számba vette az eddig elvégzett munkát, és megkezdte összeállítani az idei munkatervet. Kocsis abbéli reményének adott hangot, hogy a bizottság folytatni tudja majd azt a nagyszerű művet, amelyet dr. Glatz Ferenc, a korábbi elnök vezetésével végzett a bizottság. Tovább…

Az elkövetkező időszakban még nehezebb munka vár a Magyar–Szerb Vegyes Bizottságra (VajdaságMa, 2014. február 17.)

Manapság több a Kárpát-medencében élő népek közös érdeke, mint 200 éve bármikor.

A magyar–szerb megbékélés folyamatáról, a Magyar-Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság magyar tagozata munkájának az állásáról számolt be ma sajtótájékoztatón Glatz Ferenc, a magyar tagozat egykori és Kocsis Károly, jelenlegi elnöke. Tovább…

“A megbékélés folyamata már nem visszafordítható (Pannon RTV, 2014. február 17.)

A bizalom megteremtése a szerbek és a magyarok között, az intézmények megerősítése a magyarságon belül, és a jó szándék szakmai képviselettel való párosítása – Glatz Ferenc szerint ez a három alapelv az, amelyben a magyar-szerb közös múlt feltárása előre tud mozdulni. A Magyar–Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság Magyar Tagozata régi és új elnöke ma Zentán is látogatást tett. Tovább…

Magyar képviselők megemlékezése Csúrogon (VajdaságMa, 2013. szeptember 26.)

A második világháborúban a Vajdaságban ártatlanul kivégzett magyar és szerb áldozatok emléke előtt is tisztelegtek az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának tagjai csütörtökön Csúrogon. Tovább…

A bűnnek nincs nemzetisége (Népszabadság, 2013. június 27., 8. oldal, Tanács István írása)

Egyszerre érkezett az egykori csúrogi dögtemető helyén kialakított emlékhelyre szerdán Áder János magyar és Tomislav Nikolić szerb államfő, hogy közös főhajtással emlékezzenek meg a második világháború ártatlan magyar és szerb áldozatairól. Tovább…

Csúrog: Közös államfői főhajtás az ártatlan áldozatok emléke előtt (VajdaságMa, 2013. június 26.)

A magyar és a szerb államfő együtt hajtott fejet ma a világháborúban ártatlanul kivégzett magyar és szerb áldozatok előtt Csúrogon, abban a faluban, ahol a legkegyetlenebb volt a megtorlás a vétlen polgári lakosság ellen. Az újonnan megépített emlékmű előtt helyezte el egyszerre koszorúját Áder János magyar és Tomislav Nikolić szerb köztársasági elnök, majd a két államférfi fejet hajtott a kivégzettek emléke előtt…

Magyarkanizsa: Bemutatták Forró Lajos és Molnár Tibor: Tragikus emberi sorsok 1944-ből című könyvét (Vajdaság Ma, 2013. április 26.)

A Rákóczi Szövetség helyi szervezetének és a Délvidéki Kutató Központ szervezésében a József Attila Könyvtár Koncz István termében csütörtökön délután széles érdeklődés övezte Forró Lajos és Molnár Tibor legújabb kötetének bemutatóját, mely a Tragikus emberi sorsok 1944-ből a partizán iratok tükrében címet kapta. A kötetet dr. A. Sajti Enikő szegedi történész, a könyv lektora mutatta be. Tovább…

Elkészült az ártatlan magyar áldozatok emlékműve, amely előtt a magyar államfő és a szerb elnök fejet hajt (Pannon RTV, 2013. április 10.)

Elkészült az a szoborkompozíció, amely a második világháború utáni események áldozataira emlékezik majd Csúrogon. Az alkotást Szarapka Tibor szabadkai szobrászművész készítette. Tovább…

Egy sír se maradjon jelöletlen (Népszabadság Online, 2013. március 5.)

Áprilisban a vajdasági Csúrogon kerül sor a magyar és a szerb államfő közös főhajtására az 1942. januári újvidéki razzia és az 1944. őszi partizánmegtorlások áldozatainak emléke előtt. Az utóbbit korábban elhallgatták Jugoszláviában – de jelenleg már magyar–szerb akadémiai történész vegyes bizottság vizsgálja az egykori eseményeket a megnyitott szerbiai levéltárak iratai alapján. Szrdjan Cvetkovics történész, a belgrádi Újkortörténeti Intézet főmunkatársa, az 1944. szeptember 12. után meggyilkoltak titkos temetőinek feltárására alakult bizottság tagja több könyvet és tanulmányt publikált a témáról. A Népszabadság szegedi tudósítója készített vele interjút. Tovább…

A délvidéki népirtásra emlékeztek Szegeden (Szeged ma, 2013. január 20.)

„Az 1944/45-ös délvidéki megtorlás volt a magyar holokauszt” – jelentette ki Teleki Júlia, a népirtás túlélője a Gál Ferenc Hittudományi Főiskolán rendezett megemlékezésen. A 68 évvel ezelőtti eseményeket felelevenítő rendezvényen elhangzott, országos emléknappal kellene emlékezni a tömegmészárlás áldozataira. Tovább…

Glatz Ferenc: Közös érdek a szerb-magyar megbékélés (Hiradó.hu; Forrás: Kossuth Rádió, 2013. január 18.)

A történész szerint meg kell egyezni történelmünk vitás kérdéseiről, különben nem lehet kihasználni azokat az előnyöket, amelyeket az Európai Unió délkelet-európai kiterjesztése hoz.

A szerb parlament még tavasszal eltörölheti azt a törvényt, amely korábban kollektív háborús bűnössé nyilvánította három délvidéki település lakosságát. A döntésre csaknem hét évtizede várnak az ott élő magyar családok. 1944 telén és 1945 tavaszán becslések szerint több tízezer ártatlan magyart mészároltak le a bevonuló szerb partizáncsapatok a Vajdaságban, a halottak pedig a mai napig jelöletlen sírokban fekszenek. A szerb kormány egyelőre nem ismerte el, hogy népirtás történt. A Délvidéki Kutató Központ vezetője úgy fogalmazott: azon dolgoznak, hogy mindkét nemzet megismerhesse a valós történelmi eseményeket. Zakar Péter a Kossuth Rádióban azt mondta: a szerb és magyar tudományos közéletnek együtt kell számot vetnie ezzel a múlttal.

A történelem valós bemutatása ahhoz a megbékéléshez is hozzájárulhat, amelyre mindkét országnak szüksége van – állítja Glatz Ferenc történész. Ha nem tudunk megegyezni a történelmünk vitás kérdéseiről, akkor képtelen leszünk kihasználni azokat az előnyöket, amelyeket az Európai Unió délkelet-európai kiterjesztése hoz – tette hozzá.

Csurog közelében csaknem 3000 ártatlanul meggyilkolt magyart temettek tömegsírba. A tervek szerint áprilisban közösen hajt itt fejet a szerb és a magyar államfő, de az 1942-es szerb áldozatokról is megemlékeznek.

 

Van esély a szerb-magyar megbékélésre (Kitekintő, 2012. december 3.)

A megbékélést a már korábban megalakult közös MagyarSzerb Akadémiai Történészi Vegyes Bizottság munkája is segítheti. Glatz Ferenc akadémikus, a bizottság magyar elnöke a két nép megbékélésének valós esélyéről nyilatkozott. Tovább…

Glatz Ferenc lát esélyt a szerb-magyar megbékélésre (Vajdaság Ma, 2012. december 2.)

A történelmi megbékélés legjobb eszköze a múlt alapos feltárása. Legutóbbi találkozójukon Áder János magyar és Tomislav Nikolić szerb köztársasági elnök megállapodott abban, hogy jövőre közösen fognak fejet hajtani 1944-45-ös titói megtorlások vajdasági áldozatai előtt. A megbékélést a már korábban megalakult közös Magyar–Szerb Akadémiai Történészi Vegyes Bizottság munkája is segítheti. Glatz Ferenc akadémikus, a bizottság magyar elnöke a két nép megbékélésének valós esélyéről nyilatkozott. Tovább…

Nikolić: A kisebbségek érdekében kell fejet hajtani a vajdasági vérengzések áldozatai előtt

(Vajdaság Ma, 2012. november 14.)

A szerbiai magyar és a magyarországi szerb közösség érdekében kell fejet hajtani a második világháború idején történt vajdasági vérengzések áldozatai előtt – mondta Tomislav Nikolić szerb elnök az M1-nek adott keddi interjúban.
Az Este című műsorban azzal kapcsolatosan kérdezték az államfőt, hogy kedden budapesti látogatása során abban állapodott meg Áder János köztársasági elnökkel: közösen hajtanak fejet az 1942-es újvidéki razzia és az 1944-45-ös titói megtorlások vajdasági áldozatai előtt.
Tomislav Nikolić igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy ezzel új korszak kezdődik-e a két ország kapcsolatában. Szerinte a két államfő főhajtása már rég megtörténhetett volna, mert mindkét ország eldöntötte, hogy “nem a múltban él, hanem a jövőben”. Tovább…

Szerb-magyar történelmi megbékélés (Duna TV, Közbeszéd, 2012. november 13.)

A két államfő megállapodásáról Glatz Ferencet, az MTA volt elnökét, a MagyarSzerb Történész Vegyes Bizottság elnökét kérdezték. Tovább…

Közös magyar-szerb államfői főhajtás lesz a vajdasági háborús vérengzések áldozatai előtt. Áder János köztársasági elnök megbeszélései Tomoslav Nikolić szerb államfővel

(MTI, 2012. november 13.)

A magyar és a szerb köztársasági elnök megállapodott abban, hogy közösen fog fejet hajtani a jövő évben az 1944-45-ös titói megtorlások vajdasági áldozatai előtt. Áder János a két államfő keddi budapesti megbeszélésén felajánlotta Tomislav Nikolićnak, hogy ezt követően – akár már másnap – egy másik helyszínen méltó módon megemlékeznek az 1942-es újvidéki “hideg napok” áldozatairól is.
Áder János történelminek minősítette a megállapodást, tekintettel arra, hogy a két ország történelmében ez egy nyitott kérdés, amelyet le kell zárni. Úgy vélte: ha a két eseményre sor kerül, azzal régi vágya teljesül a Szerbiában élő szerbeknek és magyaroknak, lezárható lesz a történelemnek ez a fejezete, és a történészekre maradna annak a tisztázása, hogy mi történt azokban az időkben. Tovább…

 Az első magyarországi szerb tanítóképző alapítására emlékeznek Szentendrén (MTI, 2012. november 7.)

Kétszáz éve nyitotta meg kapuit az első szerb tanítóképző Magyarországon, a szentendrei Preparandija, erre emlékeznek szombaton Szentendrén a Szerb Intézet szervezésében.
Lásztity Péró, az intézet igazgatója elmondta az MTI-nek, hogy a magyarországi szerbek múltjának és társadalmi jelenének kutatásával megbízott budapesti Szerb Intézet a Preparandija megalapításának 200. évfordulójára kerekasztal-konferenciát szervezett, ezen magyarországi és szerbiai művelődéstörténeti és oktatásügyi szakértők vesznek részt.
A konferencia keretében bemutatják a zombori tanítóképző kar és a budapesti Szerb Intézet közös kiadásában megjelenő kötetet, amely a szentendrei tanítóképző alapításának körülményeiről szól. Az eseményen részt vesz a zombori tanítóképző kar delegációja, amely Budapesten és Szentendrén a szerb-magyar kulturális és oktatásügyi kapcsolatok fejlesztéséről fog tárgyalni.
Azért alapították a Duna-parti városban az oktatási intézményt, mert a szentendrei szerb polgárság komoly anyagi áldozatot vállalt a tanítóképző és általában a közoktatásügy finanszírozásában. Így rendelkezésre bocsájtották a város központjában 1792-1796 között emelt, 1794-ben megnyitott szerb iskolaépület emeleti részét a tanítóképző számára.
Később a tanítóképző áttelepült a vajdasági Zomborba, közelebb a tömbben élő szerbség központjaihoz. A zombori intézmény korszerű európai tanítóképzővé nőtte ki magát, amely nemcsak a magyarországi szerb iskolákat látta el kitűnően képzett pedagógusokkal, hanem a szerb értelmiség egyik kibocsátóhelyévé is vált, ott végzett például az egyik legismertebb és legjobb XX. század eleji szerb költő, Jovan Dučić, a hercegovinai Trebinje szülötte, a mosztári szerb irodalmi kör kiemelkedő személyisége.
A mostani rendezvény helyszíne szimbolikus, ugyanis az ünnepséget azokban a helyiségekben – az egykori szentendrei szerb iskola (1951-től Ferenczy Múzeum) első emeletén – tartják meg, ahol a Preparandija is működött.
Az épületet a Budai Szerb Ortodox Püspökség 2010-ben kapta vissza, és a szerb közösség a püspökség nemzetközi hírű egyházi múzeumának méltó elhelyezésére szeretné felhasználni a renoválás után. A múzeumban most 39 magyarországi szerb ikon és festmény kiállítása látható. Az ikonkiállítást hamarosan Brüsszelben is bemutatják magyar-szerb állami együttműködés eredményeként – jegyezte meg Lásztity Péró.
A szombati programban fellépnek a Magyarországi Szerb Színház művészei, a budapesti Nikola Tesla szerb iskola tanulói és a még a 19. században alapított szentendrei Javor szerb férfikórus.
A rendezvény keretében kétnyelvű fotódokumentációs kiállítás is nyílik a Preparandija alapításáról és történetéről.

Dejan Šahović volt budapesti szerb nagykövet kitüntetése (MTI, 2012. szeptember 27.)

Az ENSZ közgyűlésén tartózkodó Áder János a kétoldalú kapcsolatok erősítésében szerzett érdemeiért a Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést adta át Dejan Šahović volt budapesti szerb nagykövetnek.
A New York-i magyar állandó ENSZ-képviseleten megtartott rendezvényen jelen volt Tomislav Nikolić, a Szerb Köztársaság elnöke, Vuk Jeremić, az ENSZ Közgyűlésének elnöke és Martonyi János külügyminiszter.

Folytatódik a megtorlások feltárása (Magyar Szó, 2012. augusztus 15.)

Szabadkán, a Magyar Házban munkajellegű megbeszélést folytatott dr. Korhecz Tamás, az MNT elnöke, dr. Glatz Ferenc akadémikus, a Magyar–Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság elnöke és munkatársai, valamint mgr. Hajnal Jenő, a VMMI igazgatója. A megbeszélés során a tárgyaló felek áttekintették a magyar lakosság ellen 1944–1948 között Vajdaság településein elkövetett gyilkosságok és más megtorlásokkal kapcsolatos, az MNT felügyelete alatt folytatott kutatások eddigi eredményeit, továbbá megállapodtak abban, hogy az Akadémiai Vegyes Bizottság keretein belül folyó kutatásokat az MNT és a VMMI részvételével folytatni szeretnék annak érdekében, hogy a megtorlások minél több körülményére derüljön fény, valamint hogy az áldozatok minél teljesebb névsorát sikerüljön összeállítani. Tovább…

Glatz Ferenc – Magyar Nemzet – Brüsszeli Parlamentárium

A Délvidékkel foglakozó és bizottságunk működését követő honlapokon felbukkant egy olyan híradás, miszerint Glatz Ferenc akadémikus, Bizottságunk elnöke az EU tagállamokat bemutató brüsszeli kiállításon a magyar képek összeállításáért volt felelős. A Magyar Nemzetben 2011 novemberében és idén áprilisában megjelent cikkek szerint ezek a képek kedvezőtlenül ábrázolják  Magyarországot a második világháborúban és 1956-ban. Ezért a képeket a magyar brüsszeli delegáció kérte lecserélni. Mivel egyes, bizottságunkat már többször támadó híradások most az elnök felelősségét kiemelten tárgyalták, szükségesnek tartottuk, mint két alelnök, hogy közöljük a bizottság tagjaival: az elnöknek semmiféle minőségben tudomása sem volt a kiállításról és a képekről. Mellékelten eljuttatjuk az erről szóló dokumentumokat. Szeretnénk közölni, hogy Elnök úr távollétében titkársága már kért helyreigazítást a Magyar Nemzet szerkesztőségétől.

Levél a bizottság tagjainak

Alexander Kleinig a brüsszeli Parlamentárium illetékesének levele

Csorba Béla: Ótelek ötszázhatvan éves (Temerini Rádió, 2012. május 29.)

Május 25-én és 26-án Gusztony András polgármester vezetésével négytagú temerini önkormányzati küldöttség vett részt az első írásos említésének 560. évfordulóját ünneplő Bega-parti községben. Szabó Csaba Zoltán óteleki polgármester személyes meghívására a falunapi rendezvényeken részt vett az Ötösbanda is, és fülbemászó, régi bácskai emlékeket ébresztő tamburazenéjével valósággal elvarázsolta a helybelieket, kiknek legalább egy harmada Temerinből elvándorolt ősök leszármazottja. Az idősebbek közül többen is megfordultak községünkben, míg aztán a Ceauşescu-diktatúra meg nem nehezítette Romániából a kiutazási feltételeket. De volt, aki feltalálta magát, és  Kikindáig szóló kishatár-menti útlevél birtokában suttyomban elbuszozott egészen Temerinig. Tovább…

A bizonytalanság időszaka?! (Magyar Szó, 2012. május 25.)

Tanácskozás a szerbiai választások utáni helyzetről. „Félő, hogy a bizonytalanság hosszú időszaka következik” – összegezte a szerbiai elnökválasztás után előállt helyzetet elemző előadását Szilágyi Imre, a Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa egy csütörtöki budapesti rendezvényen. A tanácskozáson jelen volt Várady Tibor nemzetközi jogász is, aki elmondta: őt is meglepte Tomislav Nikolić választási győzelme. Tovább…

Orbán Viktor a NATO-csúcson (miniszterelnok.hu, 2012. május 20.)

Orbán Viktor miniszterelnök a chicagói NATO csúcson nyilatkozott a vasárnapi szerbiai választásokról is . Az interjú erre vonatkozó részeit a miniszterelnök honlapjáról közöljük. Tovább…

“A nyelv nem romlik, csupán változik” Kiefer Ferenc akadémikus Apatinról, életpályáról, nyelvtudományról (Magyar Szó, 2012. május 13.)

Kiefer Ferenc Széchenyi-díjas nyelvész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja 1931-ben született Apatinban. 1943-ban családjával Bajára költözött. Szegeden matematika-fizika szakos tanárként diplomázott, s német, majd francia szakon szerzett oklevelet és doktori címet. Tíz éven keresztül igazgatóként vezette a MTA Nyelvtudományi Intézetét, professor emeritus, a stockholmi és párizsi egyetemek díszdoktora, a szemantika és a nyelvi pragmatika elismert kutatója. Tovább…


Megkezdődött a vagyon-visszaszármaztatási kérvények elbírálása (Magyar Szó, 2012. május 13.)

A Köztársasági Vagyon-visszaszármaztatási Ügynökségnél feljegyzett adatok szerint március 1-je óta 1275 kérvényt nyújtottak be az érintett szerbiai polgárok. Strahinja Sekulić igazgató elmondta: az elbírálási folyamat már a héten kezdetét vette, meghozták ugyanis az első végzéseket. 2011. október 6-án lépett hatályba a vagyon-visszaszármaztatásról és a kárpótlásról szóló törvény, melynek értelmében a vagyon-visszaszármaztatás az 1945. március 9-e és 1968. február 15-e között elkobzott vagyonra vonatkozik. A kérelmeket március 1-je óta fogadják az ország 135 postáján, köztük 35 vajdasági postahivatalban. A kérelmek beérkezésétől számított hat hónapon belül kell az ügynökségnek elbírálnia az igényléseket. Tovább…

Gyógyulnak a régi sebek. Exkluzív interjú Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel (Magyar Szó, 2012. május 5.)

Orbán Viktor magyar miniszterelnök április 27-én egynapos látogatást tett Vajdaságban. Megfordult Szabadkán, Újvidéken és Topolyán, több felé nyilatkozott, de interjút csak a Magyar Szónak adott. Tovább…

Húszezer nevet tartalmazó adatbázis a kommunizmus áldozatairól (Vajdaság Ma, 2012. április 23.)

Húszezer személy adatait (nevét, foglalkozását, születési és elhalálozási idejét, ez utóbbi körülményeit illetve helyszínét) tartalmazza az az adatbázis, amelyet az 1944. szeptember 12-e után meggyilkoltak eltitkolt sírjait feltáró bizottság indított próbaútjára két és fél évi gyűjtőmunka után. Tovább…

Konferencia a nyugat-balkáni országok integrációjáról (Tőkés László EP-képviselő Sajtóirodájának közleménye, Brüsszel, 2012. április 11.)

2012. április 11-én az Európai Parlament Néppárti Frakciója tematikus konferenciát rendezett Brüsszelben a nyugat-balkáni országok integrációjának folyamatáról, illetve az ezen a téren fennálló jelenlegi helyzetről. Tovább…

“A kisebbségvédelem mércéje az, hogy az adott kisebbség a szülőhelyén jól, biztonságban érzi-e magát” (Magyar Szó, 2012. március 1.)

Magyarországnak is fontos, hogy Szerbia az EU tagjelöltje legyen, hiszen egy szomszédos országról van szó, ahol nagy számban él magyar kisebbség – jelentette ki Győri Enikő. A Külügyminisztérium európai uniós ügyekért felelős államtitkára tegnap Budapesten egy háttérbeszélgetésen hangsúlyozta: politikai szempontból nagy hiba lett volna, ha az EU tovább késlelteti Szerbia tagjelölti státusának megadását. Tovább…

A második világháborút egyszer be kell fejezni (Magyar Szó, 2012. február 24.)

A vajdasági Magyar Szó internetes kiadása A második világháborút egyszer be kell fejezni címmel interjút közöl Glatz Ferenccel, a magyar–szerb megbékélést szorgalmazó Magyar–Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság magyar tagozatának elnökével, a bizottság egyéves működéséről és eredményeiről, a kollektív bűnösség tarthatatlan elvéről, a jóvátételről kérdezve őt. Tovább…

“Mindenki, aki magyarnak érzi és vallja magát, segítsen!” (Magyar Szó, 2012. február 20.)

Tér és idő 1918 után – A kisebbségi politizálás lehetőségei címmel rendezett szombaton konferenciát a Vajdasági Magyar Szövetség Szabadkán, a trianoni békediktátum utáni első délvidéki magyar párt megalakulásának évfordulója alkalmából. A tanácskozáson Pásztor István, a VMSZ elnöke, dr. Glatz Ferenc akadémikus, az MTA Történettudományi Intézetének igazgatója, az államközi történészbizottság magyar elnöke és Vojislav Stanovčić, a bizottság szerb elnöke köszöntötte az egybegyűlteket. Tovább…

(Kárpát Expressz, 2012. január 31.)

Megkezdheti munkáját az 1941-1948 közötti atrocitások feltárásával foglalkozó szerb-magyar vegyes bizottság, miután a magyar kormányt követően a belgrádi vezetés is jóváhagyott 100 ezer eurót a bizottság szerb tagozatának munkájára. Az akadémikusokból, történészekből álló testület munkájának végső célja, hogy a magyar és a szerb parlament közös dokumentumot fogadjon el, amely kimondaná, hogy a második világháborúban és az utána következő időszakban kizárólag, nemzeti hovatartozásuk miatt is végeztek ki embereket. Tovább…

Tömeges gyászgyülekezet (Magyar Szó, 2012. január 23.)

Az újvidéki rakparton lévő szoborcsoportnál hétfő délben legalább kétezren gyűltek össze a razzia 70. évfordulója alkalmából megszervezett gyászrendezvényen, ez volt az utóbbi évek legtömegesebb megemlékezése a razziáról. Tovább…

1944-48-as kutatás. Folyik a munka Vajdaságban (Pannon TV., Közügyek, 2012. január 20.)

2012 a kutatások éve lehet a II. világháború alatt, illetve azt követően elkövetett atrocitások feltárása tekintetében. Ezt ígéri a Magyar–Szerb Történész Vegyes Bizottság. Stúdióbeszélgetés Hajnal Jenővel, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet igazgatójával és Papp Árpáddal, a Kiss Lajos Néprajzi Társaság elnökével. Tovább…

Josipović: A szerbek és horvátok viszonya példaértékű (Vajdaság Ma, 2012. január 15.)

Ivo Josipović horvát államfő Vukováron köszönetet mondott azon szerbek képviselőinek, akik elfogadták a megbékélési projektumot, mondván, a horvátok és szerbek viszonya ezért ma példaértékű lehet az egész világ előtt. Tovább…

Kárpát-medencei Kulturális Fórum: a magyarság gyarapodó közösség legyen (Vajdaság Ma, 2012. január 14.)

A külhoni magyarságnak képesnek kell lennie megszervezni a saját közösségi életét, ebben a magyar állam partnerként segít – erről is beszélt Répás Zsuzsanna, nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár a szombaton Zentán megtartott X. Kárpát-medencei Kulturális Fórumon. Tovább…

Precedens értékű ítélethirdetés várható Zomborban (Magyar Szó, 2012. január 10.)

Az 1944. december 11-én a partizánok által elhurcolt Mérey István kártérítési ügyében határoz a bíróság

Az édesapja elveszítése miatt átélt fájdalomtól ösztönözve perelte be Zagyva-Mérey Emma Szerbiát, és kártérítést követelt az átélt fájdalom, félelem és megaláztatás okozta károk megtérítésére, konkrét összeget is megnevezve. Ez az első ilyen jellegű peres eljárás Szerbiában, és várhatóan a zombori Alapfokú Bíróságon Vesna Vujinović elnöklő bírónő ítéletet hirdet az ügyben. A zombori Mérey István szíjgyártó, nyerges és bőrdíszműves mestert 1944. december 11-én a partizánok elhurcolták, soha nem került elő. Röviddel rá teljes vagyonát elkobozták, feleségét, amikor egzisztenciát próbált teremteni a gyermekeinek és magának, bebörtönözték. Mérey Emma tízesztendős volt, amikor elveszítette édesapját. Amint megteremtődtek a feltételek, követelni kezdte az ártatlanul elhurcolt szülője rehabilitálását, amire 2007. december 4-én került sor. Attól fogva az elszenvedett lelki fájdalmak miatt pereskedik a szerb állammal, amiben a Keskenyúton a Délvidéken Alapítvány, valamint a Trianon Múzeum Alapítvány anyagilag támogatja. A kártérítési ügyben a felperes már tavaly novemberben döntésre számított, ám akkor a bírónő eljárásrendi okokra hivatkozva elnapolta az ítélethirdetést. Értesüléseink szerint a mai ítélethirdetésen Zagyva-Mérey Emma egészségügyi okok miatt nem vesz részt.

Mások halottjainak ugyanúgy jár a könny (Magyar Szó 2012. január 5.)
A razzia hetvenedik évfordulóján az áldozatokra emlékeztek Csúrogon

A közös történelmi múlt eseményeiről, így az elkövetett bűnökről sem szabad megfeledkeznünk, s tiszteletben tartva az áldozatokat, s a róluk való megemlékezés kölcsönös jogát, új jövőt kell építenünk, melyben az erőszak, a gyűlölet már soha többé nem kaphat helyet. Ezt az üzenetet hordozta az a csúrogi megemlékezés, melyet szerdán a hetven évvel ezelőtt megkezdődött razzia évfordulója kapcsán tartottak meg, s melyen többek között részt vettek a tartományi adminisztráció képviselői és Magyarország belgrádi nagykövete is. Tovább…

 

Ideje, hogy ne féljünk már egymástól (Magyar Szó, 2011. december 16.)

Eltévedt hősök téves csatatéren. Ez a címe Horváth M. Orbán könyvének, amely a második világháború utáni eseményeivel foglalkozik. A könyv – a hasonló témakörű könyvektől eltérően – nemcsak magyarul, hanem szerbül is megjelent. Bemutatóját csütörtökön tartották Magyarország belgrádi nagykövetségén. Tovább…

Zenta: Válogatott iratok 1944-1945-ből (Vajdaság Ma, 2011. december 8.)

Szerdán este mutatták be a zentai Alkotóházban a Csongrád Megyei Levéltár és a Zentai Történelmi Levéltár kiadásában megjelent A zentai városparancsnokság válogatott iratai 1944–1945 című kötetet a szerző, Molnár Tibor levéltáros, helytörténész, valamint dr. A. Sajti Enikő szegedi egyetemi tanár és dr. Mészáros Zoltán szabadkai levéltáros közreműködésével. A könyvbemutató kezdetén előbb Rácz Szabó László, a zentai községi képviselő-testület elnöke és dr. Zakar Péter, a Csongrád Megyei Közgyűlés alelnöke köszöntötték az egybegyűlteket, majd Molnár Tibor beszélt a könyv létrejöttéről. Tovább…

Lassú víz partot mos (Magyar Szó, 2011. november 6.)

A magyar-szerb államközi vegyesbizottság határon innen és túl is anyagi gondokkal küszködött – A kutatómunka megkezdődött – Az MNT dönti el hol lesz a közös emlékhely, mondja Stanovčić. Tovább…

Magyarok és szerbek vizsgáznak nagykorúságból (Magyar Szó, 2011. október 3.)

Az együttéléstől a tömeggyilkosságokig a Balkánon a 20. században címmel szervezett konferenciát pénteken az MTA Történettudományi Intézete, az MTA Társadalomkutató Központja, valamint az Európa Intézet Budapest a magyar fővárosban. Az igazán átfogó jellegű tanácskozáson a jelenlévők előadást hallhattak a nagyhatalmak, a nemzetállamok és a kisebbségek sorsának alakulásáról politikatörténeti szempontból, vitatkoztak arról, hogy az egykori Jugoszlávia területén újjáépíthető-e a multietnikus társadalom, tudomást szerezhettek arról, hogy a II.világháborút követő kommunista hatalomátvétel Jugoszláviában nemcsak a kisebbségektől, de a többségi nemzetektől is komoly véráldozatokat követelt. A konferencia délutáni részét teljes egészében az 1942–1945 közötti vajdasági történéseknek szentelték a szervezők. Tovább…

„Nem voltak kívánatosak a jótevők…” (Magyar Szó, 2011. október 02.)

Eltévedt hősök téves csatatéren című ikerkönyv a kaboli történésekről

Az 1942-es hírhedt Sajkás-vidéki és újvidéki razzia Alsó- és Felsőkabolt se kerülte el, a csendőrkülönítmény az akkori magyar titkosszolgálat által összeállított, kétszáz likvidálásra szánt kaboli szerb lakos névsorával érkezett a voltaképpen már egybenőtt faluba, ám senkinek se esett bántódása, a két településrész bírói a helyi csendőrparancsnokkal egyetemben megmentették a felkoncolásra szántak életét, haja szála se görbült senkinek. Az 1944 októberében kezdődött partizánmegtorlás során viszont harmincnál több kaboli magyar polgárt lemészároltak, a település szerb lakosságáért életükkel és vagyonukkal felelősséget vállaló bírókat kivégezték. Ezt a történetet írta le Horváth M. Orbán, a kivégzett Horváth Mihály – Miskela kaboli bíró fia Eltévedt hősök téves csatatéren című ikerkönyvében, ami szerb nyelven Pogrešni heroji na pogrešnom bojištu címmel jelent meg a közelmúltban Budapesten, a Kárpátia Stúdió Kft. kiadásában. Tovább…

Konferencia a magyar-szerb együttélésről (Kultúra.hu, 2011. szeptember 30.)

Az együttéléstől a tömeggyilkosságokig a Balkánon a 20. században címmel konferenciát rendez osztrák, német, szlovák, szerb és magyar résztvevőkkel az MTA Történelemtudományi Intézete pénteken a Budai Várban, az Országház utca 28. alatt. Tovább…

Glatz: előrehaladott a megbékélési folyamat a Balkánon (Hirado.hu, 2011. szeptember 30.)

Beszámoló a 2011. szeptember 30-i konferenciáról. A Hirado.hu cikke megtekinthető itt.

A Balkánon az emberek megbékélnének, a politikusokra nem jellemző (Stop.hu, 2011. szeptember 30.)

Glatz Ferenc akadémikus szerint a Balkánon a megbékélési folyamat az emberek között „sokkal előrehaladottabb, mint gondoljuk”, a kutatók között is jól alakul, a politikusok között azonban egyáltalán nem jellemző. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) konferenciáján történészek arról tanácskoztak, hogyan élnek együtt a népek a Balkánon. Tovább…

Az 1944/45-ös bírósági ítélet nélkül nincs rehabilitáció (VajdaságMa, 2011. augusztus 23.)

Így viszont a jogtalanul kisemmizettek nem kaphatják vissza elkobzott vagyonukat

A szerbiai parlament őszre módosítani fogja a rehabilitációról szóló törvényt, aminek eredményeként lehetővé válik, hogy a vagyon-visszaszármaztatásról és kárpótlásról szóló törvény értelmében (amit ugyancsak szeptemberben fogad el a parlament) kártalanítsák mindazokat, akiket ezt megelőzően rehabilitálnak – nyilatkozta a szerbiai állami hírügynökségnek, a Tanjugnak Slobodan Homen, a szerbiai igazságügyi minisztérium államtitkára. Tovább…

Magyar kutatócsoport dolgozik majd Szerbiában (VajdaságMa, 2011. június 3.)

Dr. Glatz Ferenc és Dr. Korhecz Tamás megállapodást írtak alá 2011. május 31-én. A megállapodással kapcsolatban Dr. Korhecz Tamás, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács elnöke nyilatkozott a VajdaságMa hírportálnak.
Magyar kutatócsoport dolgozik majd Szerbiában

Megállapodás a tudományos kutatások felgyorsításáért (VajdaságMA, 2011. május 31.)

Dr. Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete igazgatója és Dr. Korhecz Tamás, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke 2011. május 31-én megállapodást írtak alá az 1941–48-as időszakra vonatkozó kutatások felgyorsítása érdekében.
Megállapodás a tudományos kutatások felgyorsításáért

Bemutatták Sokcsevits Dénes Horvátország története c. könyvét (Magyar Nemzet Online, 2011. május 27.)

Megjelent Sokcsevits Dénes Horvátország története című könyve, amelyet nagy számú érdeklődő előtt mutattak be 2011. május 27-én. A rendezvény fővédnöke Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter volt. A bemutatóról a Magyar Nemzet Online tudósítása itt olvasható:

Sorsdöntő napok: “véget ért a kollektív felejtés korszaka”

Bemutatták A. Sajti Enikő könyvének szerb fordítását

Bemutatták A. Sajti Enikő Impériumváltások, revízió, kisebbségek című könyve szerb nyelvű fordítását a Tartományi Képviselőházban. A kötet már korábban megjelent angol és magyar nyelven. A szerzővel a Magyar Szó hírportál készített riportot: Sem védő, sem vádló

Szembe kell nézni a múlttal (Duna Tv, 2011. február 13.)

A vajdasági magyarság még mindig vár a bocsánatkérésre az 1944-es megtorlások miatt. A jövőépítés feltétele, hogy szembenézzünk a múlttal – mondta Glatz Ferenc, akadémikus a magyar-szerb államközi vegyes bizottság elnöke egy nemzetközi konferencián Szabadkán. A felvétel megtekinthető itt.

Hol tart a múlt feltárása? – délvidéki kérdések a csúrogi tömegsír meggyalázása után (MTV, 2011. január 29.)

Az MTV Ma reggel című műsorában Bethlen János beszélgetett Glatz Ferenccel. A műsor megtekinthető itt: MTV Ma reggel

A közös érdekek felismerése, az ellenségeskedések feloldása (Hét Nap, 2011. január 26.)

Dévavári Zoltán interjúja Glatz Ferenc Herder-díjas történésszel, akadémikussal korunk változásairól és a szerb–magyar megbékélésről. Az interjú megtekinthető itt: Hét Nap.

Riport Glatz Ferenccel a HírTV-ben

A HírTv Külpolitikai Percek című műsorában Varga Szilveszter beszélgetett Glatz Ferenccel, a Magyar Tagozat Elnökével.

A 2011. január 24-i beszélgetés szövege itt olvasható: HírTv 2011.01.24.

Megtartotta Alakuló ülését a Magyar–Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság Magyar Tagozata

Az ülésről a Kossuth Rádió Határok nélkül című műsorában 2011. január 6-án riportot készítettek Glatz Ferenccel, a Magyar Tagozat elnökével, és Mezei Zsuzsával illetve Forró Lajossal, a Tagozat tagjaival.
A beszélgetés meghallgatható az itt.

A megbékélés labirintusa (Magyar Szó, 2010. november 14.)

Kijelölték a szerb–magyar vegyes bizottság hazai tagjait is – Dr. Glatz Ferenc és dr. Vojislav Stanovčić, a második világháborús atrocitások kutatói nyilatkoznak a Magyar Szónak.

 

 

Kiemelt hírek

Húszezer személy adatait (nevét, foglalkozását, születési és elhalálozási idejét, ez utóbbi körülményeit illetve helyszínét) tartalmazza az az adatbázis, amelyet az 1944. szeptember 12-e után meggyilkoltak eltitkolt sírjait feltáró bizottság indított próbaútjára két és fél évi gyűjtőmunka után.
A www.komisija1944.
mpravde.gov.rs honlapon elindították az Áldozatok nyitott könyve projektumot, amely egyedülálló Európában, de lehet, hogy a világon is.
Egy olyan szoftverről van szó, amely révén területenként kereshető azon személyek neve, akik a felszabadulás után veszítették erőszakos módon életüket. A 35 ezernél is több személyből, amennyi ideiglenes nyilvántartásukban szerepel, eddig mintegy 20 ezer személy adatait vitték be, amelyek a már említett szoftver segítségével kikereshetők, mondta dr. Srđan Cvetković, az állami bizottság titkára

Megjelent a Magyar–Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság magyar tagozatának első kiadványa, amelynek címe: Iratok a Vajdaság történetéhez a szerbiai levéltárakban, 1944–1948/ Dokumenti iz istorije Vojvodine 1944–1948 u srpskim archivima.

Konferencia Az együttéléstől a tömeggyilkosságokig a Balkánon a 20. században címmel 2011. szeptember 30-án. Meghívó
Széchenyi Ferenc-díjat kapott Fodor István, a Magyar Tagozat tagja és a Zentai Történeti Levéltár igazgatója.
Vojislav Stanovčić és Glatz Ferenc, a Magyar–Szerb Akadémai Vegyes Bizottság társelnökei közös nyilatkozatot írtak alá 2011. május 30-án a két tagozat együttműködésével kapcsolatban.
Glatz Ferenc és Korhecz Tamás megállapodást írtak alá 2011. május 31-én a kutatások elősegítése céljából.
2011. május 5-én szerb-magyar államfői találkozóra került sor Belgrádban, amelynek során az államfők kifejtették, hogy fel kell gyorsítani a két ország tudományos akadémiái által létrehozott történelmi tényfeltáró vegyes bizottság munkáját.
2011. február 12-én került sor a Magyar–Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság Magyar Tagozatának tanácskozására Szabadkán, amelyet számos érdeklődő tisztelt meg jelenlétével.

Könyvbemutató

Bemutatták Sokcsevits Dénes Horvátország története című könyvét 2011. május 27-én.