Megtartotta alakuló ülését a Magyar–Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság Magyar Tagozata Budapesten 2011. január 6-án. A bizottság megvitatta a 2011. évre tervezett programot és a már korábban elfogadott Alapelveket. A munkaterv és az Alapelvek itt olvashatóak: Alapelvek, 2011. évi munkaterv

Vékás János: Magyarok a Vajdaságban. 1944–1954. Kronológia. Zenta, 2011.

 

 

 

Aktuális – 2011/3

A zentai Városparancsnokság válogatott iratai 1944-1945

2011. december 7.

 2011. december 7-én este mutatták be a zentai Alkotóházban a Csongrád Megyei Levéltár és a Zentai Történelmi Levéltár kiadásában megjelent A zentai városparancsnokság válogatott iratai 1944–1945 című kötetet a szerző, Molnár Tibor levéltáros, helytörténész, valamint dr. A. Sajti Enikő a Magyar–Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság Magyar Tagozata tagja, szegedi egyetemi tanár és dr. Mészáros Zoltán szabadkai levéltáros közreműködésével.

 

 

 

A Magyar Tagozat beszámoló műhelykonferenciája

2011. december 08.

A Magyar–Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság Magyar Tagozata 2011. december 8-án intézetünk Tanácstermében tartotta év végi beszámoló műhelykonferenciáját, ahol Glatz Ferenc, a Magyar Tagozat elnöke összefoglaló előadást tartott. Előadást tartott Nikowitz Oszkár, a belgrádi Magyar Nagykövetség nagykövete: mennyiben függ össze a második világháború értékelése a most elfogadott szerbiai rehabilitációs törvénnyel. Az ülésen megjelent a Köztársasági Elnök képviseletében Csóti György nagykövet, elnöki tanácsadó, a Külügyminisztérium Nyugat–Balkán Főosztályának szakmai főtanácsadója Fehérvári István, továbbá a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium képviseletében Pirityiné Szabó Judit főosztályvezető.

Nikowitz Oszkár előadása

 

 Tudományos konferencia Újvidéken

2011. november 12.

 

Vajdasági Magyar Tudományos Társaság „A délvidéki magyarság múltja, jelene és jövője” címmel tudományos tanácskozást szervezett 2011. november 12-én Újvidéken a Tartományi Kormány tanácstermében. A tanácskozás nyitó előadását Glatz Ferenc, az MTA volt elnöke tartotta Magyar Tudományosság a Kárpát-medencében és Európában címmel.

 

 

 

Újvidéki tartózkodása alkalmával Glatz akadémikus, mint a Magyar–Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság magyar tagozatának elnöke, lerótta kegyeletét a második világháború áldozatainak emlékművei előtt. Koszorút helyezett el mind a két emlékhelyen: mind a Duna-parton, mind a Futaki úti katolikus temetőben.

 

 

 

Megjelent a Magyar–Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság magyar tagozatának első kiadványa

 2011. november 9.

A Magyar–Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság magyar tagozata és az MTA Történettudományi Intézete kiadásában, szűk egy évvel a Bizottság létrejötte után, napvilágot látott A szerb–magyar együttélés történetéhez. Források/Iz istorije mađarsko–srpske koegzistencije. Izvori sorozat (sorozatszerkesztő: Glatz Ferenc és Gecsényi Lajos) első kötete, amelynek címe Iratok a Vajdaság történetéhez a szerbiai levéltárakban, 1944–1948/Dokumenti iz istorije Vojvodine 1944–1948 u srpskim archivima. A Fodor István zentai levéltár-igazgató által összeállított, Katona Csaba szerkesztette kétnyelvű kötet, amelyhez Glatz Ferenc elnök, akadémikus írt előszót, Belgrád, Újvidék, Fehértemplom, Nagybecskerek, Nagykikinda, Pancsova, Szabadka, Zenta, Zombor és Mitrovica levéltárai azon fondjainak jegyzékét tartalmazza, amelyek átnézése megkerülhetetlen a fenti évszámok között elkövetett megtorlásokkal kapcsolatos kutatások során. A olvasót a titói Jugoszlávia kialakulásának szerbiai levéltári forrásairól (1944–1950) szóló, Fodor István által jegyzett bevezető tanulmány (amely magába foglalja Molnár Tibor zentai levéltár-igazgató helyettesnek a katonai közigazgatásról szóló írását is), továbbá alapvető szakirodalom is segíti. A kiadvány, amelynek szaklektora Apró Erzsébet, nyelvi lektora pedig Predrag Popović volt, alapvető segédlete minden, a téma iránt érdeklődő kutatónak. A kötet számos vajdasági levéltáros — Nada Boroš, Mészáros Zoltán, Mezei Zsuzsanna, Molnár Tibor, Nagy Rozália, Lilijana Pénzes, Slobodan Stanić, Szűgyi Ferenc és Jugoslav Veljkovski — kutatásainak eredményeként jelenhetett meg, akiknek munkáját Fodor István koordinálta.

 

Szétszórt csontjaink

Csorba Béla legújabb könyvét mutatták be Temerinben (VajdaságMa, 2011. október 29.)

Nagy számú érdeklődő előtt került bemutatásra Temerinben Csorba Béla Szétszórt csontjaink című könyve, amely elsősorban a járeki haláltábor borzalmait tárja a nyilvánosság elé, de rávilágít azokra a történelmi körülményekre is, melyek közepette Vajdaság szerte létrejöttek a különböző internáló táborok, ahol a több tízezer német áldozat mellett nagyon sok magyar is tömegsírba került. Tovább…

 

Nyilatkozat a szerb és a magyar köztársasági elnökök részére

2011. október 28.

Ez év szeptember 29-én, amikor világossá lett, hogy Tadić elnök alá fogja írni a magyarok kollektív megkülönböztetését kimondó jogszabályt, Glatz Ferenc, a Magyar–Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság elnöke azzal a kéréssel fordult V. Stanovčić akadémikushoz, a bizottság szerb elnökéhez, hogy egy felhívást intézzenek a két állam elnökéhez. A Glatz elnök által írt felhívást október 14-én a szerb fél egyetértésével küldte vissza. (Miután egyeztették azt Tadić elnökkel.) A vegyes bizottság két elnöke ezután a nyilatkozatot aláírta és nyilvánosságra hozta. A nyilatkozat szövege a következő:

Szerb-magyar elnökökhöz (magyarul)

Szerb-magyar elnökökhöz (angolul)

 

Rehabilitálták Teleki Júliát és családját

2011. október 7.

 Az újvidéki bíróság rehabilitálta a Csúrogról elüldözött Teleki Júlia békeharcost és családját. Az elsők között adta be a kérelmet, 2006-ban, amikor megszületett az erre vonatkozó törvény.

Rehabilitálták Teleki Júliát és családját (VajdaságMa, 2011. október 7.)

 

Boris Tadič szerb elnök aláírta a szerb kárpótlási és vagyon-visszaszármaztatási törvényt

 A Vajdasági Magyar Szövetség elnöksége sajnálattal vette tudomásul, hogy Boris Tadić szerb köztársasági elnök aláírta a vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvényt, amely 2011. október 6-án lép hatályba. A VMSZ korábban rámutatott, hogy a törvény az egyéni felelősség elvét figyelmen kívül hagyva a kollektív bűnösség elvét alkalmazza. Pásztor István, a VMSZ elnöke közleményben tudatta, hogy a párt megbízta parlamenti képviselőit, kezdeményezzék az Alkotmánybíróságnál a jogszabályi rendelkezés alkotmányossági felülvizsgálatát és hatályon kívül helyezését. Tovább…

 

 A tartományi ombudsman hivatala is nemzeti, vallási hovatartozásuk felvállalására bátorítja a polgárokat

Közeledik október eleje, ami egyebek között a népszámlálás miatt fontos időpont Szerbiában.

Nem szabad tűrni a nyomásgyakorlást (Magyar Szó, 2011. szeptember 22.)

 

Teleki Júlia néhány hét múlva kapja meg a végzést rehabilitációs kérelméről

Teleki Júlia az elsők között adta át kérelmét az újvidéki Kerületi Bíróságon a Csúrogon élt családjának rehabilitálására, miután 2006. április 17-én a Szerbiai Képviselőház elfogadta az erre vonatkozó törvényt.

“Reménykedve várom a végzést” (Magyar Szó, 2011. szeptember 21.)

 

Konferencia Az együttéléstől a tömeggyilkosságokig a Balkánon a 20. században (2011. szeptember 30.)

A Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete, az Magyar Tudományos Akadémia Társadalomkutató Központja és az Európa Intézet Budapest tisztelettel meghívja Az együttéléstől a tömeggyilkosságokig a Balkánon a 20. században című konferenciára.

Időpont: 2011. szeptember 30., péntek, 9.30-tól

Helyszín: Társadalomkutató Központ Kongresszusi Terme (1014 Budapest, Országház u. 28.)

Jelentkezését várja:
Antal Andrea (aantal@tti.hu),
info@europainstitut.hu

A rendezvényen német–szerb–magyar szinkrontolmácsolást biztosítunk.
A konferencia programja megtekinthető: Meghívó

 

Megkoszorúzták a járeki emlékhelyet

2011. szeptember 10.

Évek óta folyik az egy helyben toporgás az ügyben, hogy Járekon hol kapjanak, illetve kapjanak-e egyáltalán méltó emlékhelyet az áldozatok. A Vajdaság területén állt második világháborús koncentrációs és internáló táborok közül egyedül a járeki tábor áldozatainak nincs emlékhelye. A Magyar Koalíció pártjai évek óta kérik egy tisztességes emlékhely kijelölését, mindez azonban ez idáig a községi tanács szerb pártjainak ellenállásába üközött. Tovább…

 

Erhard Busek szerint Szerbiának javasolnia kellene a szerb–koszovói határvonal módosítását

2011. szeptember 1.

Szerbiának javasolnia kellene Koszovó határainak módosítását a két állam közötti konfliktus rendezése érdekében. Mindkét fél számára ez lenne a legjobb megoldás – jelentette ki egy belgrádi hetilapnak Erhard Busek, a Délkelet-európai Együttműködési Kezdeményezés (SECI) főkoordinátora.

A Novi Magazin című lap legújabb számában megjelent interjúban a volt osztrák alkancellár elmondta: tisztában van azzal, hogy a koszovói határvonal megváltoztatását nem fogadná örömmel az Egyesült Államok és az Európai Unió (EU) legtöbb országa sem, de beleegyeznének, ha Belgrád és Pristina megállapodna egymással. Mint hangsúlyozta: ez a megoldás csak a két fél közötti közvetlen tárgyalások révén valósulhat meg.

Szerbia nem ismeri el Koszovót, egykori tartományát független államnak, amelynek északi részén egy tömbben több tízezer szerb él. A szerbek nem akarják, hogy a pristinai kormány erre a részre is kiterjessze fennhatóságát. Az incidensek rendszeresek a szerbek és a koszovói hatóságok között.

Busek Szerbiáról szólva megjegyezte, hogy az ország csak Európa részeként képes társadalmilag és gazdaságilag előrelépni.

Forrás: MTI

 

Széchenyi Ferenc-díjat kapott Fodor István

2011. augusztus 19.

Fodor István, a Zentai Történeti Levéltár igazgatója és a Magyar–Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság Magyar Tagozata tagja Széchenyi Ferenc-díjat kapott. A díjat 2011. augusztus 19-én vehette át Budapesten Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás minisztertől és Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkártól. A Magyar Szó hírportál rövid interjút készített Fodor Istvánnal a kitüntetés alkalmából.

Minden díjban van egy kis biztatás (Magyar Szó, 2011. augusztus 20.)

 

 Apatinban avatták föl a Délvidék első Szent István-szobrát

2011. augusztus 14.

Varga Attila gödöllői kőfaragóművész alkotását a település központjában, a katolikus templom mellett állították föl, a nyugat-bácskai város alapításának ezredik évfordulója alkalmából.
A városalapító Szent István király szobrának felavatása egy újabb fejezete az egymást elfogadó, sokszínűségét megtartó, mégis egységes Európa építésének mondta avatóbeszédében Gémesi György Gödöllő polgármestere.
Miodrag Bakity, Apatin alpolgármestere elmondta, a város ahol ma tizennégy nemzetiség él együtt – Szent Istvánnak köszönheti a létét, és azt is, hogy egykor templom épült a Duna-parton. A politikus hangsúlyozta, a város magyarsága hidat jelent Magyarország felé.
Az avatási ünnepségen a Vajdasági Magyar Demokrata Pártot (VMDP) Kovács László a párt topolyai körzeti szervezetének elnöke képviselte.

Forrás: http://www.vmdp.org.rs/

Gémesi György polgármester úr Apatinban elmondott beszéde itt olvasható: Apatin köszöntő

 

Mezei Zsuzsanna látogatása Ulmban

Mezei Zsuzsanna vajdasági főlevéltáros, a Magyar–Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság Magyar Tagozata tagja 2011. július hó folyamán látogatást tett Ulmban, ahol Hans Supritz, a Dunamenti Svábok Egyesületének elnöke és Christian Glass, a Dunamenti Svábok Múzeumának igazgatója tájékoztatták a vajdasági német áldozatok emlékének ápolásáról és az áldozatokról készített adatbázisról.

 

A zentai Vajdasági Magyar Művelődési Intézet
a levéltári kutatások és a visszaemlékezés-gyűjtés központja

2011. július 25.

A vajdasági Magyar Nemzeti Tanács a Vajdasági Magyar Művelődési Intézetet (Zenta) bízta meg a Magyar–Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság keretében folyó levéltári kutatások és visszaemlékezés-gyűjtés logisztikai és pénzügyi koordinálásával, a munka eredményeinek megőrzésével és hozzáférhetővé tételével. Ezzel létre jött a Magyar–Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság 2011 januárjában elfogadott programjában meghatározott kutatómunka intézményi háttere. Tovább…

 

Felmentő ítélet született Képíró Sándor perében

2011. július 17.

2011. július 17-én első fokon — nem jogerős — felmentő ítélet született a háborús bűnökkel vádolt Képíró Sándor, volt csendőr százados perében, akit azzal vádoltak, hogy 1942 januárjában a délvidéki razzia során, az egyik járőr parancsnokaként, részt vett civilek törvénytelen kivégzésében. Az ítélet kapcsán, amely élénk hazai és nemzetközi visszhangot váltott ki, Boris Tadić szerb államfő megdöbbenését fejezte ki, rámutatva, hogy az nem szolgálja a magyar–szerb megbékélés ügyét. Az elnök rosszallásának oka, hogy akkor, amikor Szerbia éppen kiemelten foglalkozik a jugoszláv tömeggyilkosságokkal, sőt a tömeggyilkosok személyével, akkor mentik fel Magyarországon a magyar részről elkövetett atrocitásokat sokak szemében szimbolizáló Képírót.

Tadićot megdöbbentette Képíró felmentése (Magyar Szó, 2011. július 22.)

 

 

 

Korábbi híreink

Kiemelt hírek

Húszezer személy adatait (nevét, foglalkozását, születési és elhalálozási idejét, ez utóbbi körülményeit illetve helyszínét) tartalmazza az az adatbázis, amelyet az 1944. szeptember 12-e után meggyilkoltak eltitkolt sírjait feltáró bizottság indított próbaútjára két és fél évi gyűjtőmunka után.
A www.komisija1944.
mpravde.gov.rs honlapon elindították az Áldozatok nyitott könyve projektumot, amely egyedülálló Európában, de lehet, hogy a világon is.
Egy olyan szoftverről van szó, amely révén területenként kereshető azon személyek neve, akik a felszabadulás után veszítették erőszakos módon életüket. A 35 ezernél is több személyből, amennyi ideiglenes nyilvántartásukban szerepel, eddig mintegy 20 ezer személy adatait vitték be, amelyek a már említett szoftver segítségével kikereshetők, mondta dr. Srđan Cvetković, az állami bizottság titkára

Megjelent a Magyar–Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság magyar tagozatának első kiadványa, amelynek címe: Iratok a Vajdaság történetéhez a szerbiai levéltárakban, 1944–1948/ Dokumenti iz istorije Vojvodine 1944–1948 u srpskim archivima.

Konferencia Az együttéléstől a tömeggyilkosságokig a Balkánon a 20. században címmel 2011. szeptember 30-án. Meghívó
Széchenyi Ferenc-díjat kapott Fodor István, a Magyar Tagozat tagja és a Zentai Történeti Levéltár igazgatója.
Vojislav Stanovčić és Glatz Ferenc, a Magyar–Szerb Akadémai Vegyes Bizottság társelnökei közös nyilatkozatot írtak alá 2011. május 30-án a két tagozat együttműködésével kapcsolatban.
Glatz Ferenc és Korhecz Tamás megállapodást írtak alá 2011. május 31-én a kutatások elősegítése céljából.
2011. május 5-én szerb-magyar államfői találkozóra került sor Belgrádban, amelynek során az államfők kifejtették, hogy fel kell gyorsítani a két ország tudományos akadémiái által létrehozott történelmi tényfeltáró vegyes bizottság munkáját.
2011. február 12-én került sor a Magyar–Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság Magyar Tagozatának tanácskozására Szabadkán, amelyet számos érdeklődő tisztelt meg jelenlétével.

Könyvbemutató

Bemutatták Sokcsevits Dénes Horvátország története című könyvét 2011. május 27-én.