Megtartotta alakuló ülését a Magyar–Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság Magyar Tagozata Budapesten 2011. január 6-án. A bizottság megvitatta a 2011. évre tervezett programot és a már korábban elfogadott Alapelveket. A munkaterv és az Alapelvek itt olvashatóak: Alapelvek, 2011. évi munkaterv

Vékás János: Magyarok a Vajdaságban. 1944–1954. Kronológia. Zenta, 2011.

 

 

 

2011. szeptember

Teleki Júlia néhány hét múlva kapja meg a végzést rehabilitációs kérelméről

Teleki Júlia az elsők között adta át kérelmét az újvidéki Kerületi Bíróságon a Csúrogon élt családjának rehabilitálására, miután 2006. április 17-én a Szerbiai Képviselőház elfogadta az erre vonatkozó törvényt.

“Reménykedve várom a végzést” (Magyar Szó, 2011. szeptember 21.)

 

Konferencia Az együttéléstől a tömeggyilkosságokig a Balkánon a 20. században (2011. szeptember 30.)

A Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete, az Magyar Tudományos Akadémia Társadalomkutató Központja és az Európa Intézet Budapest tisztelettel meghívja Az együttéléstől a tömeggyilkosságokig a Balkánon a 20. században című konferenciára.

Időpont: 2011. szeptember 30., péntek, 9.30-tól

Helyszín: Társadalomkutató Központ Kongresszusi Terme (1014 Budapest, Országház u. 28.)

Jelentkezését várja:
Antal Andrea (aantal@tti.hu),
info@europainstitut.hu

A rendezvényen német–szerb–magyar szinkrontolmácsolást biztosítunk.
A konferencia programja megtekinthető: Meghívó

 

Megkoszorúzták a járeki emlékhelyet

2011. szeptember 10.

Évek óta folyik az egy helyben toporgás az ügyben, hogy Járekon hol kapjanak, illetve kapjanak-e egyáltalán méltó emlékhelyet az áldozatok. A Vajdaság területén állt második világháborús koncentrációs és internáló táborok közül egyedül a járeki tábor áldozatainak nincs emlékhelye. A Magyar Koalíció pártjai évek óta kérik egy tisztességes emlékhely kijelölését, mindez azonban ez idáig a községi tanács szerb pártjainak ellenállásába üközött. Tovább…

 

Erhard Busek szerint Szerbiának javasolnia kellene a szerb–koszovói határvonal módosítását

2011. szeptember 1.

Szerbiának javasolnia kellene Koszovó határainak módosítását a két állam közötti konfliktus rendezése érdekében. Mindkét fél számára ez lenne a legjobb megoldás – jelentette ki egy belgrádi hetilapnak Erhard Busek, a Délkelet-európai Együttműködési Kezdeményezés (SECI) főkoordinátora.

A Novi Magazin című lap legújabb számában megjelent interjúban a volt osztrák alkancellár elmondta: tisztában van azzal, hogy a koszovói határvonal megváltoztatását nem fogadná örömmel az Egyesült Államok és az Európai Unió (EU) legtöbb országa sem, de beleegyeznének, ha Belgrád és Pristina megállapodna egymással. Mint hangsúlyozta: ez a megoldás csak a két fél közötti közvetlen tárgyalások révén valósulhat meg.

Szerbia nem ismeri el Koszovót, egykori tartományát független államnak, amelynek északi részén egy tömbben több tízezer szerb él. A szerbek nem akarják, hogy a pristinai kormány erre a részre is kiterjessze fennhatóságát. Az incidensek rendszeresek a szerbek és a koszovói hatóságok között.

Busek Szerbiáról szólva megjegyezte, hogy az ország csak Európa részeként képes társadalmilag és gazdaságilag előrelépni.

Forrás: MTI

Kiemelt hírek

Húszezer személy adatait (nevét, foglalkozását, születési és elhalálozási idejét, ez utóbbi körülményeit illetve helyszínét) tartalmazza az az adatbázis, amelyet az 1944. szeptember 12-e után meggyilkoltak eltitkolt sírjait feltáró bizottság indított próbaútjára két és fél évi gyűjtőmunka után.
A www.komisija1944.
mpravde.gov.rs honlapon elindították az Áldozatok nyitott könyve projektumot, amely egyedülálló Európában, de lehet, hogy a világon is.
Egy olyan szoftverről van szó, amely révén területenként kereshető azon személyek neve, akik a felszabadulás után veszítették erőszakos módon életüket. A 35 ezernél is több személyből, amennyi ideiglenes nyilvántartásukban szerepel, eddig mintegy 20 ezer személy adatait vitték be, amelyek a már említett szoftver segítségével kikereshetők, mondta dr. Srđan Cvetković, az állami bizottság titkára

Megjelent a Magyar–Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság magyar tagozatának első kiadványa, amelynek címe: Iratok a Vajdaság történetéhez a szerbiai levéltárakban, 1944–1948/ Dokumenti iz istorije Vojvodine 1944–1948 u srpskim archivima.

Konferencia Az együttéléstől a tömeggyilkosságokig a Balkánon a 20. században címmel 2011. szeptember 30-án. Meghívó
Széchenyi Ferenc-díjat kapott Fodor István, a Magyar Tagozat tagja és a Zentai Történeti Levéltár igazgatója.
Vojislav Stanovčić és Glatz Ferenc, a Magyar–Szerb Akadémai Vegyes Bizottság társelnökei közös nyilatkozatot írtak alá 2011. május 30-án a két tagozat együttműködésével kapcsolatban.
Glatz Ferenc és Korhecz Tamás megállapodást írtak alá 2011. május 31-én a kutatások elősegítése céljából.
2011. május 5-én szerb-magyar államfői találkozóra került sor Belgrádban, amelynek során az államfők kifejtették, hogy fel kell gyorsítani a két ország tudományos akadémiái által létrehozott történelmi tényfeltáró vegyes bizottság munkáját.
2011. február 12-én került sor a Magyar–Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság Magyar Tagozatának tanácskozására Szabadkán, amelyet számos érdeklődő tisztelt meg jelenlétével.

Könyvbemutató

Bemutatták Sokcsevits Dénes Horvátország története című könyvét 2011. május 27-én.