Csorba Béla legújabb könyvét mutatták be Temerinben (VajdaságMa, 2011. október 29.)

Nagy számú érdeklődő előtt került bemutatásra Temerinben Csorba Béla Szétszórt csontjaink című könyve, amely elsősorban a járeki haláltábor borzalmait tárja a nyilvánosság elé, de rávilágít azokra a történelmi körülményekre is, melyek közepette Vajdaság szerte létrejöttek a különböző internáló táborok, ahol a több tízezer német áldozat mellett nagyon sok magyar is tömegsírba került. Tovább…

Nyilatkozat a szerb és a magyar köztársasági elnökök részére

2011. október 28.

Ez év szeptember 29-én, amikor világossá lett, hogy Tadić elnök alá fogja írni a magyarok kollektív megkülönböztetését kimondó jogszabályt, Glatz Ferenc, a Magyar–Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság elnöke azzal a kéréssel fordult V. Stanovčić akadémikushoz, a bizottság szerb elnökéhez, hogy egy felhívást intézzenek a két állam elnökéhez. A Glatz elnök által írt felhívást október 14-én a szerb fél egyetértésével küldte vissza. (Miután egyeztették azt Tadić elnökkel.) A vegyes bizottság két elnöke ezután a nyilatkozatot aláírta és nyilvánosságra hozta. A nyilatkozat szövege a következő:

Szerb-magyar elnökökhöz (magyarul)

Szerb-magyar elnökökhöz (angolul)

Rehabilitálták Teleki Júliát és családját

2011. október 7.

Az újvidéki bíróság rehabilitálta a Csúrogról elüldözött Teleki Júlia békeharcost és családját. Az elsők között adta be a kérelmet, 2006-ban, amikor megszületett az erre vonatkozó törvény.

Rehabilitálták Teleki Júliát és családját (VajdaságMa, 2011. október 7.)

Boris Tadič szerb elnök aláírta a szerb kárpótlási és vagyon-visszaszármaztatási törvényt

 A Vajdasági Magyar Szövetség elnöksége sajnálattal vette tudomásul, hogy Boris Tadić szerb köztársasági elnök aláírta a vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvényt, amely 2011. október 6-án lép hatályba. A VMSZ korábban rámutatott, hogy a törvény az egyéni felelősség elvét figyelmen kívül hagyva a kollektív bűnösség elvét alkalmazza. Pásztor István, a VMSZ elnöke közleményben tudatta, hogy a párt megbízta parlamenti képviselőit, kezdeményezzék az Alkotmánybíróságnál a jogszabályi rendelkezés alkotmányossági felülvizsgálatát és hatályon kívül helyezését. Tovább…

 A tartományi ombudsman hivatala is nemzeti, vallási hovatartozásuk felvállalására bátorítja a polgárokat

Közeledik október eleje, ami egyebek között a népszámlálás miatt fontos időpont Szerbiában.

Nem szabad tűrni a nyomásgyakorlást (Magyar Szó, 2011. szeptember 22.)

Teleki Júlia az elsők között adta át kérelmét az újvidéki Kerületi Bíróságon a Csúrogon élt családjának rehabilitálására, miután 2006. április 17-én a Szerbiai Képviselőház elfogadta az erre vonatkozó törvényt.

“Reménykedve várom a végzést” (Magyar Szó, 2011. szeptember 21.)

Konferencia Az együttéléstől a tömeggyilkosságokig a Balkánon a 20. században (2011. szeptember 30.)

A Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete, az Magyar Tudományos Akadémia Társadalomkutató Központja és az Európa Intézet Budapest tisztelettel meghívja Az együttéléstől a tömeggyilkosságokig a Balkánon a 20. században című konferenciára.

Időpont: 2011. szeptember 30., péntek, 9.30-tól

Helyszín: Társadalomkutató Központ Kongresszusi Terme (1014 Budapest, Országház u. 28.)

Jelentkezését várja:
Antal Andrea (aantal@tti.hu),
info@europainstitut.hu

A rendezvényen német–szerb–magyar szinkrontolmácsolást biztosítunk.
A konferencia programja megtekinthető: Meghívó

Megkoszorúzták a járeki emlékhelyet

2011. szeptember 10.

Évek óta folyik az egy helyben toporgás az ügyben, hogy Járekon hol kapjanak, illetve kapjanak-e egyáltalán méltó emlékhelyet az áldozatok. A Vajdaság területén állt második világháborús koncentrációs és internáló táborok közül egyedül a járeki tábor áldozatainak nincs emlékhelye. A Magyar Koalíció pártjai évek óta kérik egy tisztességes emlékhely kijelölését, mindez azonban ez idáig a községi tanács szerb pártjainak ellenállásába üközött. Tovább…

Erhard Busek szerint Szerbiának javasolnia kellene a szerb–koszovói határvonal módosítását

2011. szeptember 1.

Szerbiának javasolnia kellene Koszovó határainak módosítását a két állam közötti konfliktus rendezése érdekében. Mindkét fél számára ez lenne a legjobb megoldás – jelentette ki egy belgrádi hetilapnak Erhard Busek, a Délkelet-európai Együttműködési Kezdeményezés (SECI) főkoordinátora.

A Novi Magazin című lap legújabb számában megjelent interjúban a volt osztrák alkancellár elmondta: tisztában van azzal, hogy a koszovói határvonal megváltoztatását nem fogadná örömmel az Egyesült Államok és az Európai Unió (EU) legtöbb országa sem, de beleegyeznének, ha Belgrád és Pristina megállapodna egymással. Mint hangsúlyozta: ez a megoldás csak a két fél közötti közvetlen tárgyalások révén valósulhat meg.

Szerbia nem ismeri el Koszovót, egykori tartományát független államnak, amelynek északi részén egy tömbben több tízezer szerb él. A szerbek nem akarják, hogy a pristinai kormány erre a részre is kiterjessze fennhatóságát. Az incidensek rendszeresek a szerbek és a koszovói hatóságok között.

Busek Szerbiáról szólva megjegyezte, hogy az ország csak Európa részeként képes társadalmilag és gazdaságilag előrelépni.

Forrás: MTI

2011. augusztus 19.

Fodor István, a Zentai Történeti Levéltár igazgatója és a Magyar–Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság Magyar Tagozata tagja Széchenyi Ferenc-díjat kapott. A díjat 2011. augusztus 19-én vehette át Budapesten Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás minisztertől és Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkártól. A Magyar Szó hírportál rövid interjút készített Fodor Istvánnal a kitüntetés alkalmából.

Minden díjban van egy kis biztatás (Magyar Szó, 2011. augusztus 20.)

Apatinban avatták föl a Délvidék első Szent István-szobrát

2011. augusztus 14.

Varga Attila gödöllői kőfaragóművész alkotását a település központjában, a katolikus templom mellett állították föl, a nyugat-bácskai város alapításának ezredik évfordulója alkalmából.
A városalapító Szent István király szobrának felavatása egy újabb fejezete az egymást elfogadó, sokszínűségét megtartó, mégis egységes Európa építésének mondta avatóbeszédében Gémesi György Gödöllő polgármestere.
Miodrag Bakity, Apatin alpolgármestere elmondta, a város ahol ma tizennégy nemzetiség él együtt – Szent Istvánnak köszönheti a létét, és azt is, hogy egykor templom épült a Duna-parton. A politikus hangsúlyozta, a város magyarsága hidat jelent Magyarország felé.
Az avatási ünnepségen a Vajdasági Magyar Demokrata Pártot (VMDP) Kovács László a párt topolyai körzeti szervezetének elnöke képviselte.

Forrás: http://www.vmdp.org.rs/

Gémesi György polgármester úr Apatinban elmondott beszéde itt olvasható: Apatin köszöntő

Mezei Zsuzsanna vajdasági főlevéltáros, a Magyar–Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság Magyar Tagozata tagja 2011. július hó folyamán látogatást tett Ulmban, ahol Hans Supritz, a Dunamenti Svábok Egyesületének elnöke és Christian Glass, a Dunamenti Svábok Múzeumának igazgatója tájékoztatták a vajdasági német áldozatok emlékének ápolásáról és az áldozatokról készített adatbázisról.

A zentai Vajdasági Magyar Művelődési Intézet
a levéltári kutatások és a visszaemlékezés-gyűjtés központja

2011. július 25.

A vajdasági Magyar Nemzeti Tanács a Vajdasági Magyar Művelődési Intézetet (Zenta) bízta meg a Magyar–Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság keretében folyó levéltári kutatások és visszaemlékezés-gyűjtés logisztikai és pénzügyi koordinálásával, a munka eredményeinek megőrzésével és hozzáférhetővé tételével. Ezzel létre jött a Magyar–Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság 2011 januárjában elfogadott programjában meghatározott kutatómunka intézményi háttere. Tovább…

Felmentő ítélet született Képíró Sándor perében

2011. július 17.

2011. július 17-én első fokon — nem jogerős — felmentő ítélet született a háborús bűnökkel vádolt Képíró Sándor, volt csendőr százados perében, akit azzal vádoltak, hogy 1942 januárjában a délvidéki razzia során, az egyik járőr parancsnokaként, részt vett civilek törvénytelen kivégzésében. Az ítélet kapcsán, amely élénk hazai és nemzetközi visszhangot váltott ki, Boris Tadić szerb államfő megdöbbenését fejezte ki, rámutatva, hogy az nem szolgálja a magyar–szerb megbékélés ügyét. Az elnök rosszallásának oka, hogy akkor, amikor Szerbia éppen kiemelten foglalkozik a jugoszláv tömeggyilkosságokkal, sőt a tömeggyilkosok személyével, akkor mentik fel Magyarországon a magyar részről elkövetett atrocitásokat sokak szemében szimbolizáló Képírót.

Tadićot megdöbbentette Képíró felmentése (Magyar Szó, 2011. július 22.)

Forrás: Magyar Szó.com hírportál

A Magyar Levéltárosok Egyesülete balatonfüredi vándorgyűlésén adták át Fodor Istvánnak a Tanulmányok a 60 éves Fodor István tiszteletére című kötetet, míg a Vajdasági Levéltárosok Egyesülete a dr. Dimitrije Kirilović-díját adományozta számára. A Magyar–Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság tagjának munkáját tehát mind Magyarországon, mind Szerbiában jószerivel egyidőben ismerték el. A kötethez, illetve a kitüntetéshez gratulálunk!

Két elismerés egy időben

Keresztet állítottak a 44-es vérengzések német áldozatainak

2011. június 29.

A Hódság és Bački Gračac közelében levő Hipo gyárnál keresztet állítottak a 212 német nemzetiségű lakosnak, akik itt vesztették életüket a negyvennégyben elkövetett etnikai tisztogatásokban. Az eseményen részt vett Németország és Magyarország nagykövete, a helyi társadalmi-politikai szervezetek képviselői, a helyi lakosság, illetve sokan a túlélők közül, akik jórészt már Németországból tértek vissza erre az alkalomra.

Forrás: Hét Nap. Vajdasági magyar hetilap – Szabadka

Mezei Zsuzsanna előadása a Magyar Levéltárosok 2011. évi vándorgyűlésén

2011. június 20–22.

Mezei Zsuzsanna, a Magyar Tagozat tagja előadást tart a Magyar Levéltárosok Egyesülete Vándorgyűlésén a Forrásközlő szekción belül, „Magyar voltál, ezért!” Az 1944-45-ös délvidéki atrocitások történeti forrásai a Vajdasági Levéltár fondjaiban címmel.
A vándorgyűlés helye és időpontja: Balatonfüred, 2011. június 20–22.
További információ a rendezvényről és a részletes programról megtekinthető a Magyar Levéltárosok Egyesülete hivatalos honlapján: http://www.leveltaros.hu/

Interjú Alexov Ljubomírral, a Szerb Országos Önkormányzat elnökével

2011. június 8.

2011. január 6-án tartotta alakuló ülését a Magyar–Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság Magyar Tagozata Budapesten, amelynek feladata, hogy az 1941–1948 közötti évek közös múltjának tisztázatlan kérdéseit feltárja és közzétegye. Történelmi számvetés és elszámolás szükséges ugyanis ahhoz, hogy az évszázadokon keresztül együtt élő nemzetek között megszűnjön a bizalmatlanság, hogy a szerb és a magyar nép is higgadtan tudjon beszélni közös múltjuk nem ritkán bűnöktől terhelt szakaszairól is. E nehéz feladat elvégzésben oroszlánrész jut a független szakmai tudományos szervezeteknek. A bizottság ennek jegyében kezdte meg munkáját. Erről kérdeztük Alexov Ljubomírt, a magyarországi Szerb Országos Önkormányzat elnökét, aki tagja a bizottságnak is. Tovább…

Glatz Ferenc és Korhecz Tamás megállapodást írtak alá

2011. május 31.

Dr. Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete igazgatója, a Magyar-Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság Magyar Tagozatának elnöke és Dr. Korhecz Tamás, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács elnöke 2011. május 31-én Szabadkán megállapodást írtak alá. A megállapodás célja, hogy Szerbiában kutatásszervezési bázist teremtsen és partnerintézményt szerezzen az 1941-48-as időszakra vonatkozó kutatásokhoz.

A Magyar Nemzeti Tanács sajtóközleménye a megállapodásról itt olvasható: Dr. Korhecz Tamás és Dr. Glatz Ferenc megállapodása

A megállapodás szövege itt olvasható: Megállapodás a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete és a Magyar Nemzeti Tanács között

Belgrádi látogatás

2011. május 30.

2011. május 30-án a Magyar-Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság Magyar Tagozatának vezetősége a Vegyes Bizottság Szerb Tagozatának meghívására Belgrádba látogatott. A látogatás keretében Glatz Ferenc akadémikus megbeszéléseket folytatott Vojislav Stanovčićtyal, a bizottság szerb tagozatának elnökével. A magyar delegációt fogadta Dimitrije Stefanović, a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia főtitkára, aki a Szerb Tudományos Akadémia vezetése nevében támogatásáról biztosította a Magyar-Szerb Akadémiai Vegyes Bizottságot célkitűzései megvalósításában. A vegyes bizottság elfogadta a magyar fél javaslatait a levéltári kutatások és a visszaemlékezés gyűjtések szervezeti rendjéről, a szerbiai kutatásszervezési partnerség kiépítéséről, a szerbiai sírfeltáró bizottság vajdasági szekciójának létrehozásáról, a vegyes bizottság magyar nyelvű honlapjáról, az új forráskiadvány és tanulmány-sorozat indításáról, őszi nemzetközi konferenciáról és 3 nyelvű tanulmánykötet publikálásáról. A belgrádi látogatás keretében a magyar tagozat képviselőit fogadta Sonja Licht, a Szerb Külügyminisztérium külügyi bizottságának elnöke is, aki elismeréssel szólt a vegyes bizottság célkitűzéseiről. A találkozás keretében a magyarul is kiválóan beszélő elnök asszony tájékoztatta Glatz Ferenc akadémikust a szerbiai politikai élet viszonyulásáról a Bizottsághoz és a támogatási lehetőségekről.

A Magyar–Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság társelnökeinek közös nyilatkozata

Bemutatták a Horvátország története című könyvet

2011. május 27.

Élénk tudományos érdeklődés által övezve, a sajtó jelenlétében 2011. május 27-én 17 órakor került sor a Horvát Köztársaság Budapesti Nagykövetsége és az MTA Történettudományi Intézete szervezésében Sokcsevits Dénes Horvátország története című könyvének bemutatójára az MTA Budavári Dísztermében. A rendezvény fővédnöke Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter volt, aki hangoztatta, hogy jobban meg kell ismerni a térség országainak történelmét, a békés Közép-Európa megteremtése felé vezető úton ez alapvető feltétel. A kötet megjelenését azért is tartotta fontosnak, mert régen nem jelent meg Horvátországról tudományos monográfia Magyarországon, méltatlan, hogy nem foglalkoztak vele eleget, hiszen 800 év együttélés után csak 90 évet nem töltött hasonló állami keretek között a két nemzet. Ivan Bandić budapesti horvát nagykövet a nyílt párbeszéd fontosságára mutatott rá. El kell kezdeni kutatni a közös múltat, hangoztatta, kiemelve: „Nincsenek jobb barátaink a magyaroknál.” Glatz Ferenc akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének igazgatója kifejtette, hogy az EU-s csatlakozással Horvátország az évszázadok óta követett irányt teljesíti be, részévé lesz egészen a nyugati kultúrkörnek. A kötetet Molnár Antal, az MTA Történettudományi Intézetének főosztályvezetője mutatta be alapos szakszerűséggel, majd a rendezvényt záró rövid zenés műsor előtt a szerző, Sokcsevits Dénes is megosztotta gondolatait a termet zsúfolásig megtöltő érdeklődőkkel.

Részvétel a Nemzeti Összetartozás Bizottság ülésén

2011. május 24.

2011. május 24-én a Magyar-Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság elnöke, Glatz Ferenc akadémikus és a Bizottság több tagja részt vett az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának ülésén, melyen beszámoltak az Akadémiai Vegyes Bizottság eddigi tevékenységéről. Glatz Ferenc rövid előadás keretében elmondta, hol tart a múltfeltárás, milyen politikai és erkölcsi támogatásban részesül a bizottság a magyar kormányzati körök részéről, de rámutatott arra is, hogy a további gyors és eredményes munka elengedhetetlen feltétele az erkölcsi biztatáson és politikai támogatáson túl mielőbbi hathatós anyagi támogatás nyújtása. A Nemzeti Összetartozás Bizottsága méltatta a Magyar-Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság eddigi eredményeit, és biztosította, hogy lehetőségeihez mérten igyekszik közbenjárni a továbblépéshez szükséges feltételek biztosításáért.

Ismét keresztavatás Csúrogon

2011. május 15.

A Sajkás-vidéki Csúrog egykori dögtemetőjében, 1944 őszén ártatlanul kivégzett több száz magyar tömegsírjánál tizennyolcadik alkalommal tartottak keresztavatást.
Forrás: VajdaságMa hírportál

A 18 kereszt készítőjével, Légvári Sándorral Ternovácz István készített interjút. A riport teljes szövege itt olvasható:
Ácsolok én még sok új keresztet…

Belgrádban találkozott Szerbia és Magyarország államfője

2011. május 5.

Forrás: VajdaságMA Délvidéki hírportál

2011. május 5-én szerb–magyar államfői találkozóra került sor Belgrádban. Ternovácz István a VajdaságMa hírportálon tudósít részletesen az eseményekről, amelynek során az államfők kifejtették, hogy fel kell gyorsítani a két ország tudományos akadémiái által létrehozott történelmi tényfeltáró vegyes bizottság munkáját, hogy mielőbb orvosolni lehessen a régi sebeket, és hogy a két nemzet végre eljuthasson a történelmi megbékéléshez és hogy az áldozatok megkaphassák a végtisztességet. Tadić ehhez hozzátette, hogy el kell ítélni az újabb kori történelem során a térségben dúlt összes háborúban elkövetett bűncselekményeket. Mint mondta, ez vonatkozik a II. világháború alatt, annak végén és a kilencvenes években, a délszláv térségben dúlt konfliktusok során elkövetett bűncselekményekre egyaránt. A bűnösöket – mint mondta – egyénenként meg kell nevezni, és meg kell büntetni! Ezt mielőbb meg kell tenni, hogy a nemzetekről lekerülhessen a háborús bűnösség terhe – hangsúlyozta a szerb államfő.

2011. április 15–16.

Tudományos konferenciát tartottak 2011. április 15–16-án Szegeden a Szegedi Tudományegyetem és az MTA Szegedi Akadémia Bizottsága szervezésében. A konferencián előadást tartott többek között a Magyar–Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság Magyar Tagozatából A. Sajti Enikő, Bíró László, Hornyák Árpád, illetve Juhász József, az MTA Történettudományi Intézete munkatársa is.

Bíró László összefoglalója a konferenciáról

A konferencia programja és az előadások rövid összefoglalásai megtekinthetőek itt: szegedi konferencia_absztrakt füzet

Glatz Ferenc, a Magyar–Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság Magyar Tagozatának elnöke a Vajdaságba látogatott (Szabadka, Zenta, Bajmok)

2011. április 11–12.

Glatz Ferenc elnök úr Gecsényi Lajossal, a bizottság levéltári albizottságának vezetőjével együtt tárgyalásokat folytatott Egeresi Sándorral, a tartományi parlament elnökével és Pásztor Istvánnal, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökével. A megbeszélésen megvitatták a bizottság eddigi munkáját, és számba vették az eddig megalakult albizottságok feladatait. A jövőre vonatkozóan a vajdasági politikusok megelégedve vették tudomásul, hogy a magyar tagozat a vajdasági kutatások koordinálásában a Magyar Nemzeti Tanács intézményrendszerére kíván támaszkodni és a helytörténeti kutatások koordináló szerepére a zentai Vajdasági Magyar Művelődési Intézetet kívánja felkérni. A vajdasági magyar politikusok nem látták esélyét annak, hogy a szerb parlament elfogadja a kollektív bűnösségről szóló törvény hatálytalanítását. (A Vajdaság Autonóm Tartomány Képviselőháza 2003. február 28-án határozatot fogadott el a kollektív bűnösség eltörléséről.) Amíg a társadalom nem szembesül az 1944/45-ös tömegmészárlásokkal, addig nem lesz mód a kollektív bocsánatkérésre – vélekedtek a VMSZ vezetői. Ugyancsak kételyeiknek adtak hangot a közös emlékmű felállításának esélyeit illetően. A tömegmészárlások helyszínének többségében vannak helyi emlékművek, emlékhelyek. Egeresi és Pásztor urak véleménye szerint a tömegsírok helyszíneit az áldozatok hozzátartozóinak, a községek lakói akaratának megfelelően kellene átalakítani gondozott emlékhellyé, amiben a bizottság az áldozatok listájának pontosításával tud segíteni.

Tovább…

2011. március 25.

A Magyar-Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság magyar tagozatának oral-history albizottsága tudományos tanácskozást tartott a bizottsági tagok, a visszaemlékezés-gyűjtés témakörében jártas szakemberek és délvidéki helytörténészek részvételével. Glatz Ferenc akadémikus nyitóelőadásában a tárgyi, írásos és szóbeli források felhasználásának lehetőségeiről és a bennük rejlő veszélyekről értekezett. Ress Imre, az MTA Történettudományi Intézetének főmunkatársa a visszaemlékezés-gyűjtés nemzetközi, német és amerikai eredményeiről és tapasztalatairól tájékoztatta a tanácskozás résztvevőit, majd Sajti Enikő professzor asszony a Szegedi Tudományegyetem tanára összefoglalójában a délvidéki helytörténetírás második világháborúval foglalkozó eredményeit ismertette. Matuska Márton temerini újságíró és Forró Lajos, a Szegedi Egyetem Juhász Gyula Főiskolai Karának oktatója a délvidéki visszaemlékezések gyűjtésének helyi, délvidéki specifikumairól és a személyes tapasztalataikról tartottak előadást. Végül Papp Árpád, a szabadkai Kiss Lajos Néprajzi Társaság elnöke terjesztette elő az albizottság előzetesen kidolgozott javaslatát a délvidéki visszaemlékezés gyűjtéshez felhasználható módszertani útmutatóját, amelyet élénk szakmai vita követett nagyszámú hozzászóló részvételével.

A. Sajti Enikő előadása

Bemutatták A. Sajti Enikő könyvének szerb fordítását

2011. március 23.

Bemutatták A. Sajti Enikő Impériumváltások, revízió, kisebbségek című könyve szerb nyelvű fordítását a Tartományi Képviselőházban. A kötet már korábban megjelent angol és magyar nyelven. A szerzővel a Magyar Szó hírportál készített riportot: Sem védő, sem vádló

A Szerb Tagozat alakuló ülése

2011. március 23.

Újvidéken a Szerb Tudományos Akadémia épületében tartotta alakuló ülését a Magyar-Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság szerb tagozata 2011. március 23-án. A szerb tagozat hivatalos megalakulásával lehetővé válik a közös bizottsági tanácskozások tartása, amelyre mindkét fél részéről megvan a hajlandóság.

2011. február 12.

A Magyar-Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság magyar tagozatának szervezésében a Vajdasági Magyar Szövetség támogatásával nemzetközi konferenciát tartottak Vajdaság 1941–1945 címmel. A tanácskozáson részt vettek a 2010 decemberében létrejött magyar tagozat tagjai, szakértői, a vajdasági levéltárak munkatársai, számos helytörténeti kutató és érdeklődő, több mint 110 fő. Jelen volt Pásztor István, a VMSZ elnöke és Nikowitz Oszkár, a Magyar Köztársaság szerbiai nagykövete.
A tanácskozás célja a magyar–szerb történelmi megbékéléshez vezető út kijelölése, az 1944–1945. évi magyarellenes terror dokumentumainak feltárására irányuló munka módszereinek megvitatása volt.
A szakemberek, Mezei Zsuzsanna, Fodor István, Molnár Tibor előadásait követően helytörténészek, levéltárosok, pedagógusok, újságírók, egyetemi oktatók részvételével szakmai fórum bontakozott ki az elhangzottakról.

2011. január 23.

A délvidéki magyar népirtás 66.évfordulóján a Délvidéki Mártírium Alapítvány szervezésében vajdasági és magyarországi politikusok körében emlékeztek a hozzátartozók és együtt érzők 2011. január 23-án, Szegeden.

Glatz Ferenc akadémikus, a Magyar–Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság magyar elnöke bevezető előadását azzal kezdte, hogy a halottakat el kell temetni, függetlenül attól, melyik politikai oldalon harcoltak, különben nincsen megbékélés sem magunkkal, sem másokkal. A megbékélés hosszú folyamat, és előfeltétele egyrészt a múlt őszinte feltárása és a kisebbségi konfliktusok feloldása, így a magyar kisebbség helyzetének európai szintű rendezése. Tovább…

A Magyar Tagozat alakuló ülése

2011. január 6.

Megtartotta alakuló ülését a Magyar–Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság Magyar Tagozata Budapesten 2011. január 6-án. A bizottság megvitatta a 2011. évre tervezett programot és a már korábban elfogadott Alapelveket. A munkaterv és az Alapelvek itt olvashatóak:

Alapelvek

2011. évi munkaterv